Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség „Zöld csomagot” juttat el a MÁV vezetőinek. Ebben arra teszünk javaslatot, hogy miként lehet olyan környezetvédelmi fejlesztéseket végrehajtani a vasútnál, amely mind a cég mind az ország számára anyagi megtakarítást is eredményeznek.

46 vasútvonal és 1360 kilométer pálya bezárása, 40 milliárd forint elvonása a Magyar Államvasutaktól nem csak a magyar vidék számára jelent hatalmas pofont, hanem a környezeti fenntarthatósági szempontoknak is. Köztudomású, hogy vasúti közlekedés fajlagos üvegház-gáz kibocsátás jóval kisebb, mint a közúti közlekedési módozatoknak, ezért úgy gondoljuk, hogy vonatkocsik helyett autókba, autóbuszokba kényszeríteni emberek millióit, a jövő generációk ellen elkövetett bűn. Hiszünk benne, hogy az egyre mélyülő válság egyben lehetőséget is jelent a magyar közlekedési rendszer és ipar környezettudatosabb újjáépítésére, sőt a „zöld szemléletű” fejlesztések a motorja lehet a válságból való kilábalásnak.

Mivel a közösségi közlekedés eleve környezetbarátabb, mint az autózás, ezért a vasút versenyképességének növelése értelemszerűen maga után vonzza a közlekedésből származó környezet-terhelés csökkenését is. Ennek megfelelően a kis kihasználtságú szárnyvonalakat nem felszámolni kell, hanem a szolgáltatás színvonalának emelésével versenyképesebbé tenni. A mindössze egyes régiókat érintő és akadozóan működő ún. ütemes menetrend helyett, az egész országot lefedő, valóban gyors kapcsolódást biztosító forgalmi rendszer megtervezése és bevezetését javasoljuk környezetvédelmi szempontok alapján. A menetrend kidolgozását a korszerű térinformatikai modellező és távérzékelési eszközök felhasználásával utas-barátabbá és praktikusabbá lehetne tenni. A rövidebb utazási idő érdekében újra le kell ellenőrizni a vasúti lassújelek szükségességét, a felesleges sebességkorlátozásokat pedig fel kell oldani. Ez nem csak a vasúti közlekedés versenyképességét (gyorsaságát) növelheti, hanem a gyorsítási energiaveszteség csökkentése folytán közvetlen energia-megtakarítást, azaz az öko-lábnyom csökkentését is eredményezi.

Közismert, hogy a vasúti közlekedés kötöttségeit ki lehet küszöbölni, ha léteznek gyors átszállást biztosító csomópontok, amelyek vasúti megállóktól távolabb élők számára is lehetővé teszik, hogy ne kellejen a teljes útjukhoz környezet-terhelőbb közlekedési módozatot választani. Egyik ilyen kapcsolódás az ún. buszos ráhordás, amelyet MÁV és a buszos közlekedési vállalatok forgalom-szervezőinek közösen kéne kiterjesztenie és hatékonyabbá tennie. A városok nagy forgalmú övezeteinek határán létesített nagykapacitású és olcsó P+R parkolók a MÁV ingatlanjainak legpraktikusabb kihasználása lehetne, akár bevételt is eredményezve az üzemeltetőnek és a forgalom-csillapításnak köszönhetően csillapítva a nagyvárosok aggasztó légszennyezettségét. Kevésbé közismert, – a vidéki közlekedési szokásokat figyelembe véve azonban annál reménytelibb – a B+R (bike and ride) rendszer kiépítése, azaz magas színvonalú, fedett és biztonságos rögzítést lehetővé tevő kerékpártárolók kialakítása az állomások területén.

A MÁV környezeti szempontú átalakításának fontos eleme kell, hogy még legyen a környezetbarát megoldásokat kiszolgáló infrastruktúra (pl. Ro-La terminálok) kiépítése, a praktikus és újrahasznosítást is lehetővé tevő hulladékgyűjtés, valamint a környezetipari innováció eredményeinek tesztelése és beépítése az üzemeltetésbe (pl. alternatív meghajtású mozdonyok).

Budapest, 2009. október 28.

Rétvári Bence országgyűlési képviselő, IKSZ elnök

Azbej Tristan IKSZ Zöld Munkacsoport vezető